Jó szórakozást hozzá!!!
Nyilvánosság előtt
Pár nappal később Jeremy aki tegnap érkezett meg Denverből és Bonnie döbbent arckifejezéssel ültek a Gilbert ház konyhájában, miután Elena elmesélte nekik az utóbbi időben történt eseményeket. Ric és Elena kellemetlenül érezte magát a rámeredő tekintetektől. Elijah és Rebekah higgadtan állta a két ember pillantását.
- Ezt én nem értem. Azt hittem Stefant vagy Damont szereted – szólalt meg végül Jeremy.
- Érzelmi csőd voltam mellettük. Ez a szerelmi háromszög és az Ősök iránti megszállottságuk teljesen felemésztette az irántuk érzett szeretetemet. Most jól érzem magam, kiegyensúlyozott vagyok és ami a legfontosabb, hosszú idő után boldog – nézett mosolyogva Elena Elijah-ra.
- Ezt megerősítem. A lehető legjobb dolog történt a nővéreddel – bólogatott Alaric.
- Elrabolt téged és te vele vagy? – nézett dühösen Jeremy a testvérére.
- Egyikünk sem mindig döntött jól. Bánom amit akkor tettem. Szerelmes vagyok Elenába. Szeretem őt, mindennél jobban a világon és sosem fogom engedni, hogy baja essen – karolta át Elijah a lányt, aki érezte, hogy könnyek tolulnak a szemébe, és a szíve úgy kalapál, hogy majd kiugrik a helyéről. Most először mondta ki a férfi, hogy szereti őt.
- Én is szeretlek – suttogta a lány könnyes szemekkel. Elijah szorosan magához vonta a hasonmást és megcsókolta.
- Ne haragudjatok, de nekem ez az egész sok, és hihetetlen. Te és Elijah, Ric és Rebekah. Klausról és Caroline-ról már ne is beszéljünk – szólalt meg végre Bonnie is tartózkodó arckifejezéssel.
- Tudom, hogy sok és nehéz elfogadni Bonnie, de szeretem őt és a családját is, akinek Ric-kel együtt már mi is a tagjai vagyunk – nyúlt barátnője keze után Elena, de Bonnie nem engedte, hogy megfogja elhúzta azt.
- Klaust is szereted? Megölt és mindenkinek csak ártott – suttogta dühvel a hangjában a boszi.
- Megbocsátottam neki, és kedvelem őt.
- Amit a bátyám tett azt már nem lehet visszacsinálni, de nagyon sokat változott, mióta Caroline az élete része lett. Mindennél jobban szereti őt. Meg kellene ismernetek azt akivé vált – szólalt meg Rebekah is.
- Klaus kedvel engem, és nem a vérem miatt, saját magam miatt.
- Amikor Elena azt mondta, hogy a családunk tagjai lettek ők hárman, nem túlzott. Nagyon szeretjük őket és nem engedjük, hogy bármelyiküknek is bántódása essen – mondta Elijah Bonnie-ra nézve.
- Caroline teljesen odáig volt Tyler-ért, hogy fordulhattak ekkorát az érzelmei? – kérdezte Jeremy.
- Ez azért nem ment olyan könnyen, de Klaus nem adta fel, pedig Caroline számtalanszor utasította vissza. Caroline még mindig szereti Tylert, mint régi barátját. Aggódik érte és szeretné, hogy boldog legyen – válaszolta Elijah.
- Ric-re és rám senki nem kíváncsi? – nézett vigyorogva Becca a két fiatalra.
- Már kérdezni sem merek, mindenre van valami válaszotok – nézett a lányra Jeremy kicsit megenyhülve, amiért Bonnie-tól kapott egy csúnya pillantást.
- Rendben. Akkor meséljetek veletek mi van? Mikor jöttök újra össze? – könyökölt a pultra Rebekah.
- Becca! – szólt rá egyszerre Alaric és Elijah.
- Most mi van? Ti is erre vagytok kíváncsiak csak én bátrabb vagyok, mint ti – vonta meg vállát Rebekah.
- Igaza van, én is kíváncsi vagyok – értett egyet Elena.
- Szóval mi most közöttetek a helyzet? – nézett kérdőn Ric.
- Úgy tűnik közel sem olyan meghitt, mint amilyen közöttetek és az Ősök között – nézett még mindig durcásan Bonnie.
- Bonnie meg fogom bánni, hogy elmondtam neked ezt az egészet? Damonék mellé fogsz állni és ellenünk fordulsz? – kérdezte Elena.
- Nem fogok melléjük állni, de jelenleg a ti oldalatokon sem vagyok. Meg kell emésztenem ezt.
- Jeremy? – kérdezte Alaric.
- Eléggé kiakasztó, hogy a nővérem és a gyámom Ősökbe szerelmes, de nekem ti vagytok a családom, elfogadom a helyzetet. Egyébként Damonék nem sejtenek ebből az egészből semmit?
- Caroline-ról azt hiszik Kollal van. Néhány félreértésből kifolyólag – forgatta szemeit Rebekah.
- Kollal? Miért hiszik ezt? – kérdezte a boszi.
- Tyler ahányszor Caroline-nal találkozott mindig ott volt az öcsém, és ezt a következtetést vonta le. Később úgy döntöttünk meg is hagyjuk ebben a hitében, amikor Kol kiderítette, hogy csatlakozott Damonék bosszúálló seregéhez – válaszolta Elijah.
- Szombat este rendezünk egy estélyt, ahol bemutatjuk a Mikaelson család új tagjait. A Salvatore testvéreket Katerinát és Tylert is meghívjuk. Itt fogják megtudni az igazságot, így talán nem csinálnak botrányt – mondta Rebekah.
- Damonnak sosem esik nehezére botrányt csinálni és mindketten beléd vannak esve. Tyler meg Caroline-ba, és amit eddig hallottam, ez elég kiszámíthatatlanná teszi. Biztos jó ötlet ez?– vonta össze szemöldökét Bonnie.
- Nem tudom mennyire jó ötlet, de hátha leállítják magukat, ha látják kikhez kötődünk – válaszolta a barna lány.
- Elena, nem várhatod el, hogy elfogadják hogy azokhoz kötődtök, akik megkeserítették az életünket – csóválta a fejét Bonnie.
- Tudom, hogy mindenki élete az én hasonmásságom miatt volt veszélyben, és nem várom el, hogy örüljenek a döntésemnek, csak azt kérem hogy fejezzék be a tervezgetésüket az Ősök ellen. Ha nem teszik, akkor… - nézett óvatosan Elijah-ra Elena.
- Akkor mi? – húzta össze szemöldökét Jeremy.
- Akkor halottak lesznek. Hónapok óta nem csinálunk semmit, csak élni próbálunk, de úgy nem megy, hogy követnek és tudjuk, hogy a megölésünkre törekednek, ami egyébként lehetetlen – válaszolta Elijah.
- Meg fogjátok ölni őket? – kérdezte elképedve Bonnie.
- Nem akarjuk megölni őket, azt akarjuk, hogy hagyjanak végre békén bennünket. Azt szeretnénk, ha normalizálódna a kapcsolatuk Alaric-kal, Elenával és Caroline-nal. A halál a legvégső megoldás, ha továbbra sem állnak le. Nem fogunk úgy élni, hogy a hátunk mögé kelljen nézegetni – mondta Rebekah.
- Igazuk van Bonnie. Senki nem szeretne így élni – szólalt meg Alaric.
- Ric! Damon a barátod – tört ki Jeremy-ből.
- Nem akarom a halálát Jer, egyiküknek sem akarom, még annak a ribanc Katherine-nek sem. Ezért lesz ez az estély, hogy lássanak bennünket együtt. Lehet, hogy soha többet nem állnak velünk szóba, de mi ezt is bevállaljuk, ha leállnak végre az őrültségükkel és így élni fognak. Ezzel Elena és Caroline is egyetért.
- Nincs jobb ötletünk és Elijah-ék türelme is véges – mondta Elena.
- Megértem, hogy véges a türelmetek Elijah, de biztos, hogy a halál a megoldás? – vakarta meg fejét Jeremy.
- Talán el kellene hagynotok a várost, az is egy megoldás lenne – mondta Bonnie.
- Nem Bonnie! Ez jelenleg nem megoldás, mi még nem hagyhatjuk itt a várost, és én nem akarom, hogy Elijah elmenjen – válaszolta Elena némi dühvel a hangjában.
- Nem fogjuk magunk mögött hagyni a várost, csak azért mert az önpusztító barátaitok nem bírnak magukkal. Nem fogom itt hagyni Elenát és Niklaus sem fogja Caroline-t. Kol sem megy nélkülük sehova.
- Én sem megyek sehova Ric nélkül – mondta Rebekah, és a tanár nyakába csimpaszkodott, aki átölelte.
- Igazuk van Bonnie. Nem megoldás, hogy elmenjenek, de az sem hogy megöljék őket – nézett a boszira Jeremy.
- Várjuk meg, hogy mit hoz az estély. Ti együtt jöttök? – kérdezte Rebekah.
- Azt hiszem igen – mosolygott Jeremy Bonnie-ra aki szégyenlősen nézett a fiúra.
- Remek. Most hogy tudjátok mi a szitu, nem akartok segíteni egy kicsit az party előkészületeiben? A fiúk bénák ebben, és mi csajok pedig nem bírjuk. Túl rövid az idő és túl sok a teendő – vigyorgott Becca.
- Miért nem halasztjátok későbbre? – vonta össze szemöldökét Jeremy.
- Mielőbb mutatkozni akarunk Stefanék előtt, mielőtt még mélyebbre süllyednek. Egyébként Klausék is nehezen viselik ezt a bujkálást, ahogy én is Elijah-val – bújt a férfihez Elena.
- Ti tényleg szerelmesek vagytok – állapította meg Bonnie.
- Azok vagyunk – csókolta meg Elenát Elijah.
- Ti is szerelmesek vagytok? – fordult a kisebbik Gilbert Alaric és Rebekah felé.
- Jó úton haladunk – ölelte meg Ric a szőke Őst, aki bólogatva ölelt vissza.
- Szóval segítségünkre lesztek? – kérdezte Elena.
- Segítek nektek – egyezett bele Jeremy.
- Ti vagytok a legjobb barátnőim, téged pedig nagyon kedvellek Alaric és akármennyire is haragszom Damonékra ők a barátaim, nem akarom hogy bántódásuk essen. Én is segítek nektek ennek az estélynek az összehozásában – engedett el egy gyenge mosolyt Bonnie.
- Bonnie, azt hiszem még tudnod kell valamiről – mondta Elijah és beszámolt Caroline-ék útjáról a boszi anyjához, Klaus igézését a vérszomj ellen és a Bonnie által érzett bűntudatának csökkentése érdekében.
- Klaus ezt tette? – kérdezte hitetlenkedve Bonnie.
- Minden hátsó szándék nélkül? – vonta össze szemöldökét Jeremy.
- Igen – mondta Elena.
- Döbbenetes, hogy valahol van benne emberség – mondta az ifjabbik Gilbert.
- Na jó, ez legyen a végszó. Munkára fel – csapta össze kezét Rebekah.
A Mikaelson villa teljesen ki volt világítva, és az ajtóban sorra fogadta a vendégeket a bérelt személyzet. Álló fogadás volt, a nappali szobában több hosszú asztal állt tömve ételekkel, amelyeket hostessek kínáltak. Az ebédlőben ideiglenes bárpult került kialakításra ahol négy mixer tevékenykedett. Pincérek és pincérnők járkáltak itallal megrakott tálcákkal. A hölgyek estélyiben a férfiak szmokingban beszélgettek és nevetgéltek.
Jó hangulat uralkodott, amikor a Salvatore testvérek is megjelentek Katherine és Tyler kíséretében. Damon arcán alig leplezett undor látszott a felhajtás miatt, Stefan a szokásos fapofával nézett körül, Katherine szemében pedig egy kis rettegés volt, amikor meglátta a szemtelenül vigyorgó Kolt. Tyler érezte, hogy feszülnek meg az izmai az Ős láttán. Jelenleg Kol képviselte az Ősöket és udvariasan ,ugyanakkor a szeméből áradó szokásos szemtelenséggel bíztatta a vendégeket az ételek és italok fogyasztására.
- Megérkeztek a díszvendégeink is. Nagyszerű! – lépett eléjük Kol és kezét nyújtotta feléjük.
Damon vágott egy lenéző fintort, Stefan pedig kis hezitálás után elfogadta a felé nyújtott kezet.
- Katerina? – hajolt meg a férfi és egy apró fejbiccentés kíséretében szájával megérintette a nő kezét.
- Gyönyörű estély – nyögte az 500 éves vámpír.
- Köszönöm kedvesem. Sok munka volt vele, és sok mindenkinek érdeke, hogy jól is süljön el.
- Mi célból tartotok estélyt? – kérdezte Tyler.
- A legnyomósabb indok a családunk és ti vagytok – vigyorgott Kol.
- Elenát és Alaricot is meghívtátok? – kérdezte Stefan.
- Nem pont ezt a szót használnám őket illetően – vonta meg a vállát az Ős.
- Mire készültök? – kérdezte Damon és tekintetéből áradt a gyanakvás.
- Majd meglátjátok. Sajnálom, de muszáj másokkal is foglalkoznom. Érezzétek jól magatokat. Arra találtok ételt és italt – mutatta az irányt Kol és egy apró biccentés után magukra hagyta a kis csapatot.
- Valamire készülnek – mondta feszülten Tyler.
- Nagy a valószínűsége, de ha valami halálos dolog lenne, ahhoz nem adnának estélyt. Gyönyörű ez a villa – nézett körül Katherine.
- Ki kellene deríteni mit terveznek – csücsörítette száját Damon elgondolkozva.
- Szerintem, meg le kellene állnotok – jelent meg Jeremy Bonnie-val az oldalán.
- Jeremy? Mikor jöttél meg? – vonta össze szemöldökét Stefan.
- Pár napja.
- Be sem köszöntél hozzánk? – kérdezte kis sértődöttséggel a hangjában Damon.
- Elég elfoglalt voltam az utóbbi napokban. Egyébként sem engedtek a közeletekbe.
- Kik? – kérdezte Tyler.
- Elena és Alaric. Jól is tették, most is egyből arra gondoltok, hogy valami rosszban sántikálnak az Ősök. Tiszta paranoiásak vagytok – szólalt meg Bonnie.
- Bonnie, te is eléggé elhanyagolsz bennünket – jegyezte meg Stefan.
- Több oka is van, de a leglényegesebb az, amiért minden barátotok kerül benneteket. Az Ősök elleni megszállottságotok.
- Elena és Alaric hol vannak? – kérdezte Katherine.
- Veled nem tárgyalunk. Majd később látjuk egymást – ölelte át Jeremy Bonnie-t és elsétáltak.
- Lehet, hogy igazuk van Damon. Nagyon lesüllyedtünk és mindenkit elveszítettünk magunk körül. Tényleg nem csinálnak semmit az Ősök, be kellene fejeznünk ezt az őrült hajszát – sóhajtotta Stefan, és Katherine egyetértően bólogatott.
- Én addig nem nyugszom, amíg Kol nem lesz hulla – villant Tyler szeme.
- Én sem nyugszom, amíg Klaus meg nem fizet a tetteiért – nézett öccsére Damon.
- Ti tényleg vágytok a halálra – jelent meg mögöttük Kol szemtelen mosollyal a szája szegletében.
- A ti halálotokra vágyunk – vágott vissza Tyler dühös hangon.
- Nem tudtok bennünket megölni. Lehetetlen. Hagyjátok ezt annyiban, mert ha nem halottak lesztek. Ez az utolsó esélyetek arra, hogy visszavonulót fújjatok. Miért nem hallgattok Stefanra? – mondta Kol nyílt fenyegetéssel a hangjában.
- Már Elijah is megfenyegetett, de még most is itt vagyunk – válaszolta hányaveti hangon Damon.
- Nem vetted komolyan a bátyámat? Elég rosszul tetted. Elijah sokkal rosszabb tud lenni, mint Klaus. El tudjátok ezt képzelni? Jobban teszitek, ha nem akarjátok átélni. Nem akarunk ártani senkinek. Élni akarjuk az életünket. Miért nem teszitek ti is ezt?
- Gyűlöllek. Elloptad a barátnőmet – tört ki Tylerből és neki akart menni Kolnak, de a körülötte lévő három vámpír lefogta és Kolt követve egy kisebb szobába vitték a fiút.
- Ha elmered rontani az estélyt Tyler, azzal aláírod a halálos ítéletedet. Ez rátok is vonatkozik – nézett a többiekre Kol.
- Nem fogunk gondot okozni – ígérte meg Katherine.
- Tudsz viselkedni Tyler, vagy kitörjem a nyakadat, és akkor lemaradsz az este fénypontjáról? – vonta fel szemöldökét Kol.
- Nem lesz baj. Kérlek adj nekünk pár percet – mondta Stefan.
- Rendben. Tíz perc múlva kilenc óra. Akkor bejelentést kívánunk tenni, szóval legyetek szívesek addigra az előtérben lenni – válaszolta a férfi és elhagyta a szobát.
- Tyler higgadj le, a vesztedbe rohansz – kérte Katherine.
- Nem érdekel.
- Ezer másik lány vár még rád. Ha Caroline őt választotta el kell fogadnod és tovább lépned – mondta Stefan.
- Ti miért nem léptek túl Elenán? Szinte biztos, hogy van valakije és ezt ti is tudjátok – nézett a hibrid a két testvérre, akik a földet nézték.
- Igaza van Tylernek. Nektek is túl kellene lépnetek Elenán. Nem élhetitek az életeteket így. Lehet, hogy mindannyiunknak el kellene hagyni a várost – mondta Katherine.
- Tetszene neked, ha megint körülötted legyeskednénk, és még Tylert is bevonnád a kis háremedbe. Nem igaz? – kérdezte gúnyosan Damon.
- Ne beszélj így vele Damon – intette le bátyját Stefan.
- Miért ne? Te örülsz, hogy Elena nincs körülöttünk, igaz Katherine?
- Mindig szerettelek benneteket. Most is szeretlek benneteket, és tudod mit? Igen örülök, hogy nincs itt Elena, de nem az én hibám, hogy most nincs veletek – vágott vissza a barna vámpír.
- Igaza van Damon, ez nem az ő hibája – szólalt meg Tyler.
- Menjünk az előtérbe. Kilenc óra van – nézett órájára a kék szemű vámpír, és mindannyian elhagyták a szobát.
Az előtérben a pincérek friss pezsgőt szolgáltak körbe. Kol a lépcső korlátjának támaszkodva nézte a színes forgatagot. Szemével a Salvatore testvéreket kereste. Amikor meglátta őket intett nekik, hogy előre álljanak. A négyes fogat kelletlenül teljesítette a kérést. Kicsivel később megérkezett Jeremy és Bonnie is. Valamivel arrébb álltak meg, mint Stefanék.
- Hölgyeim és Uraim! Egy kis figyelmet kérek! – csendült fel az Ős hangja és a terem elcsendesedett.
- Mire készül? – súgta Damon Stefannak, aki válaszként megvonta a vállát.
- Kol Mikaelson vagyok, mint azt már legtöbben tudják. Szeretném bemutatni a családom többi tagját, akik között három új családtagot is üdvözölhetünk. Nagy megtiszteltetés a Mikaelsonok számára, hogy három remek ember vált a családunk részévé azáltal, hogy szerelmei lettek a testvéreimnek. Kérem Önöket, hogy fogadják őket szeretettel! – mutatott fel a lépcsőn Kol és mindenki abba az irányba nézett.
- Ms. Caroline Forbes és Mr. Niklaus Mikaelson! – csendült fel újra az Ős hangja.
Klaus klasszikus szmokingot viselt, és szorosan fogta Caroline belékaroló kezét. A lány haja aranyként omlott a vállára. Zafírkék estélyi ruhában volt, ezüst színű felkarközépig érő kesztyűvel a kezén. Nyakán finom metszésű gyémánt nyakék, a csuklóján a Klaustól születésnapjára kapott karkötőt viselte, ujján a kék zafírból és gyémántból készült gyűrű tündökölt.
Tyler majdnem kiejtette a kezéből a pezsgőt, amikor meghallotta és meglátta, hogy Klaussal van a lány, majd zavarodottan bámult Kolra, aki kezeit széttárva vigyorgott. A Salvatore testvérek és Katherine is dermedten álltak. A teremben izgatott sustorgás ütötte fel fejét, de végül felcsendült a taps és a pár megállt Kol mellett. Niklaus finoman átölelte Caroline derekát.
- Ms. Elena Gilbert és Mr. Elijah Mikaelson! – szólalt meg újra Kol.
Elena haja hullámosra volt sütve, és magas kontyba volt rendezve, megmutatva hosszú vékony nyakát, amelyen a szöszi vámpíréhoz hasonló nyakéket viselt. Elefántcsont színű estélyi ruhája remekül kiemelte bőrének bársonyos barnaságát. Ugyanolyan színű kesztyűt viselt, és ujján rubintból készült gyönyörű gyűrű ragyogott. Elijah Klaushoz hasonlóan klasszikus szmokingot viselt, és mikor Kol mellé álltak, finoman megcsókolta a lány kesztyűt viselő kezét.
Damon és Stefan szemében hitetlenkedés, csalódás, elárultság és zavar tükröződött. Tyler a fejét rázta, Katherine pedig a szemeit forgatta a látványon. A teremben lévők halkan súgtak össze, de Jeremy Bonnie-vel együtt elkezdett tapsolni és a vendégek is követték őket, a négyes fogaton kívül.
- Végül, de nem utolsó sorban Ms. Rebekah Mikaelson és Mr. Alaric Saltzman! – vigyorgott Kol, és Damon arcát fürkészte.
Rebekah egy vérvörös estélyi ruhát viselt ugyanolyan színű kesztyűvel. Haja lágy hullámokban keretezte szép arcát. Nyakán és csuklóján igazgyöngyből készült ékszerek díszelegtek. Ujján egy hatalmas gyémántgyűrűt viselt. Alaric kissé zavartan feszengett szmokingjában, majd amikor a többiekhez értek finoman magához vonta a lányt. A teremben a döbbenet moraja futott végig, de Jeremy most sem hagyta cserben családját és tapsolni kezdett.
Damon finoman megrázta a fejét és hitetlenkedve, sértődötten nézett barátjára. Stefan még mindig Elenát és Elijah-t bámulta, Tyler pedig Caroline-ékat. Katherine elismerően bólogatott. Nyilvánvalóan számára ez volt a legjobb megoldás. Se Elena, se Caroline, se Alaric nem zavart be így a tervezett jövőjébe.
- Szeretném kérni, hogy hallgassák meg családunk legújabb tagjainak hangjaként Ms. Elena Gilbertet – állt hátrább Kol és karját segítségül nyújtva előre vezette a ragyogó arcú lányt.
- Mindenkinek szép estét kívánok! Nyilvánvalóan meglepődtek az iménti eseményeken, de mindenképpen szerettük volna tudatni mindenkivel, hogy a Mikaelson család részei lettünk, kinyilvánítani a velük való kapcsolatunkat, szeretetünket és kötődésünket feléjük. Ezt bátran mondhatom nem csak a saját, hanem Caroline és Alaric nevében is – mondta Elena, miközben a lent álló Salvatore fivéreket fixírozta, időnként Tylerre nézve. – Köszönöm, hogy eljöttek erre a gyönyörű estélyre – hajolt meg Elena és Elijah mellé állt megfogva kezét.
- Kérem fáradjanak a táncterembe. Eme örömteljes bejelentést tánccal ünnepeljük – mutatott a terem felé Elijah és a karján Elenával elindultak. Niklausék és Rebekah-ék követték őket.
Mindenki elindult a táncterem felé, csak a két vámpír és a hibrid álltak még mindig döbbenten.
- Melyikőtök fog velem táncolni? – kérdezte Katherine.
- Majd én. Hagyd őket Katerina, meg kell emészteniük amit láttak– szólalt meg a háta mögött Kol és a nő ijedten rezdült össze.
- Rendben – suttogta a vámpír és vonakodva elfogadta a férfi által felajánlott kezet.
- Ti hárman pedig jól véssétek eszetekbe, amit Elena mondott. Kötődnek hozzánk és szeretnek bennünket. Mi is őket, és bárkit megölünk, aki ártani akar nekik, vagy nekünk. Ezért van miattatok az estély, úgy gondoltuk így fogtok a legkevésbé botrányt csinálni. Hagyjatok békén bennünket, és ebbe a Mikaelson család most csatlakozott tagjait is beleértjük. Próbáljatok meg lehiggadni, és normalizálni a helyzetet a barátaitokkal. Hiányoztok nekik – mondta Kol és a barna vámpírral az oldalán a terem felé vette az irányt.
- Még mindig nem fogom fel amit láttam – nyögte végül Tyler és arcát a kezébe temette.
- Ezt nem tudom elfogadni – mondta Damon és hangjában ott csengett régi rosszabbik énje.
- Menjünk innen. Veszítettünk az Ősökkel szemben. Minden értelemben. Magunknak köszönhetjük. Megkeserítettük az életüket, a megszállottságunkkal az állandó kontrollálással, a vádaskodásainkkal. Láttátok rajtuk milyen boldogok? Soha, még soha nem láttam ilyen boldognak egyiket sem – mondta halkan Stefan.
- Én sem– értett egyet Tyler szomorúsággal a hangjában.
- Ti ebbe belenyugszotok? – sziszegte Damon.
- Ezek szerint ők az okosabbak – jelent meg Klaus Elijah-val és Rebekah-val az oldalán.
- Nem kérdeztem a véleményedet – mondta undorral a hangjában Damon.
A három Ős összenézett, majd Klaus elkapta Tylert, Elijah Stefant, Rebekah pedig Damont, és ugyanabba a szobába száguldottak velük, mint ahol előbb Kollal voltak.
- Utolsó figyelmeztetés! – szorította meg Damon nyakát Rebekah, miközben fogai megnyúltak és szeme vörössé vált. Bátyjai is átváltozva tartották a hibridet és a vámpírt a falnak nyomva.
- Azért éltek még, mert Elena, Caroline és Alaric nagyon szeret benneteket. Mi pedig tiszta szívünkből szeretjük őket. Féltik az életeteket és már ők is nehezen viselik, hogy megszállottként a halálunkra vágytok. Azért rendeztük az estélyt, hogy hivatalosan felvállalhassuk mindenki előtt, főként előtettek a kapcsolatunkat. Elena azért beszélt, hogy megértsétek, mennyire fontosak vagyunk nekik és hogy ők mennyire fontosak nekünk. Ahogy a húgom is mondta ez egy utolsó figyelmeztetés, éljétek az életeteket és hagyjatok bennünket is élni. Ha még egyszer ellenünk fordultok, vagy csak tervezitek, megölünk benneteket. Ezzel ők is egyetértenek – mondta Elijah és kegyetlenül villant vörösen izzó szeme.
- Engedjétek el őket! – lépett be a szobába Elena, Caroline és Ric társaságában.
A három Ős teljesítette a kívánságot. A három férfi levegőért kapkodva görnyedt össze, majd felegyenesedve egykori barátaikra néztek.
- Igaza van Elijah-nak! Szeretjük őket és olyan boldogok vagyunk mellettük, amilyenek sosem voltunk. Ha bántani akarjátok őket, az olyan mintha bennünket is bántanátok és az nem maradhat megtorlás nélkül – nézett Elena keményen a Salvatore testvérekre.
- Szóval képes lennél végignézni ahogy megölnek ezek a… - mondta Damon, de Klaus beléfojtotta a szót.
- Vigyázz mit mondasz, különben kitépem a nyelvedet!
- Nem akarjuk hogy meghaljatok. Nagyon szeretünk benneteket. Azt szeretnénk, ha elfogadnátok az érzéseinket irányukba, és felhagynátok az eszement dolgaitokkal – mondta Caroline.
- Elfogadjátok a döntésünket? – kérdezte Ric, és jobbját nyújtotta feléjük.
A három férfi összefont karokkal méregette a tanárt, és a két lányt. Stefan lassan megmozdult és Ric elé lépett.
- Még nem tudom elfogadni, idő kell hozzá de megígérem, hogy befejeztem a gyilkos tervek gyártását – fogta meg Alaric kezét.
- Köszönöm – suttogta Elena.
- Nincs mit elfogadni. Nem kell elfogadni – változott át Damon arca és nem tudni ki felé indult volna el, amikor fejét megfogva görnyedten üvölteni kezdett.
Mindenki az ajtó felé fordult, ahol Bonnie kezét kinyújtva a szokásos természetfelettieket kínzó varázsigéjét mormolta, amíg Damon el nem ájult. Jeremy csendesen állt a lány mögött.
- Elegem van belőle. Stefan állítsd le, vagy magam ölöm meg. Én sem vagyok kevésbé meglepve, mint ti. Elfogadni sem tudom, de attól még viselkedni képes vagyok – mondta a boszi.
- Nem fogom tudni leállítani, csak ha bezárom valahová – sóhajtotta Stefan, és még mindig szomorúan nézett Elenára.
- Én sem fogadom el ezt a helyzetet, lelépek a városból – lökte el magát a faltól Tyler és elindult kifelé.
- Tyler! Várj meg kérlek! – kiáltotta Caroline és a fiú után szaladt. Klaus szeme villant egyet, de nem mozdult.
- Mit akarsz Car? Azzal az emberrel vagy aki miatt elmentem, hogy szabadon szerethessük egymást. Te meg az ő karjaiba veted magad? Meg kell értened, hogy nem tudom ezt elfogadni – mondta visszafojtott dühvel Tyler.
- Tyler! Nem várom el, hogy elfogadd. Féltettem az életedet. Azt akartam, hogy leállj. Fontos vagy nekem. Mindig az leszel.
- De nem elég fontos – mondta halkan a fiú.
- Sajnálom – sírta el magát Caroline.
- Ne, Car, ne sírj! Láttam milyen boldog vagy. Akármennyire is fáj ez nekem, el kell ismernem, hogy soha nem ragyogtál még így, ahogyan azt Klaus mellett teszed. Viszont ha megtudom, hogy valaha is akárcsak egy leheletnyit is bántani fog téged, akkor esküszöm megtalálom a módját, hogy megöljem.
- Caroline-t az életemnél is jobban szeretem. Soha nem fogom bántani vagy megbántani – jött ki az ajtón az Ősi hibrid, és kezét nyújtotta a fiú felé. Tyler hidegen nézett egykori mesterére, majd elfogadva megrázta a kezét.
- Ettől függetlenül nem vagyunk jóba. Vigyázz Caroline-ra! Vigyázz a többiekre is – mondta Tyler, majd megfordult és egy pillanattal később eltűnt a szemük elől.
- Most hová megy? – kérdezte kétségbeesve Caroline.
- Szüksége van arra, hogy átgondolja az életét.
- Holnap felhívom – nézett Caroline Klausra.
- Tégy úgy – mondta halkan a férfi és átkarolva a lányt, visszamentek a szobába.
Elena Damon mellett térdelt, aki kezdett magához térni. Elijah éppen Stefannal fogott kezet. Rebekah és Ric egymást átkarolva nézték a kék szemű vámpír éledezését. Amikor Damon elkezdett feltápászkodni Elena segíteni akart neki, de a férfi ellökte a kezét.
- Ne merészelj durván bánni a szerelmemmel! – termett előtte Elijah, és újra a falhoz nyomta a vámpírt miközben a torkát szorongatta.
- Damon! Vége van! Befejeztük. Elena boldog. Ha igazán szereted, akkor elfogadod ezt. Ha nem, akkor halott leszel és azt nem akarom. Szeretlek testvérem – lépett Stefan bátyja elé, akit Elijah elengedett, de továbbra is készen állt arra, hogy újra lefogja.
- Nem fogadom el, hogy összeállt az ellenséggel – nézett sötéten a lányra Damon. – Azt sem, hogy te Ric! Szöszi, te mindig is egy ribanc voltál, nem is csodálkozom – nézett megvetően Caroline-ra.
Egy pillanattal később újra a falnak szegezve állt, mellkasában Klaus kezével, aki a szívét fogta. Mindenki ijedten nézte a jelenetet.
- Kérj bocsánatot Caroline-tól, különben kitépem a szívedet – hörögte, miközben szorított egyet a vámpír szívén.
- Engedd el Nik, nem kell bocsánatot kérnie! Ne öld meg őt! – sírta el magát a szöszi vámpír.
- Kérj bocsánatot! Nem beszélhetsz ilyen vulgárisan a családunk egyik tagjáról sem – lépett elé Elijah is.
- Öljetek meg! Nem érdekel – nyögte Damon.
- Engedjétek el! Nagyobb büntetés neki az élet, mint a halál – szólalt meg Rebekah is.
- Igaza van Rebekah-nak! – jelent meg az ajtóban Kol Katherine-nel az oldalán.
Klaus kihúzta a férfi mellkasából a kezét, majd annak szmokingjába törölte véres kezét.
- Katerina menj a kis barátaidhoz, istápold a lelküket – lökte be a nőt Kol.
- Soha többet nem jöhettek ide. Egyikőtök sem. Ha beszélni szeretnétek a barátaitokkal megtehetitek, de ne merészeljetek ártani nekik – mondta nyílt fenyegetéssel a hangjában Niklaus.
- Nem fogunk idejönni, és egyelőre nem fogunk beszélni egyikőjükkel sem. Adjatok időt nekünk, míg megpróbáljuk ezt elfogadni – fordult Stefan Elena, Caroline és Alaric felé.
- Annyi időt adunk nektek amennyit csak akartok– sírta el magát a hasonmás és Stefan nyakába borult. Caroline és Ric is átölelték a férfit.
- Katerina, van egy olyan érzésem, hogy a te nyakadba egyik sem fog borulni közülük –mondta gúnyosan Kol, és szemtelenül vigyorgott.
- Nincs is szükségem rá – vágott vissza a nő.
- Bizony nincs, számodra ennél jobban nem is alakulhatott volna. Tiéd a két Salvatore – kacsintott a fivérekre a bolondos Ős.
- Damon! A barátod szeretnék maradni. Tudom, hogy most látni sem bírsz, de idővel amikor úgy érzed kérlek jelentkezz, várni fogom – lépett a vámpírhoz Ric.
- Én is a barátod szeretnék maradni – mondta Elena.
- El akarok menni innen. Nem bírom ezt a légkört – mondta a sötét hajú vámpír és egy pillanattal később már el is tűnt a szobából.
- Hagyjátok, majd megbékél. Jelentkezni fogunk! Gyere Katherine – nézett a nőre Stefan, majd búcsút intettek a szobában lévőknek és kisuhantak az ajtón.
- Elég meredekre sikerült az este, de mégsem volt olyan vészes, mint amilyenre számítottam – mondta Rebekah.
- Vissza kellene mennünk. Ti vagytok a házigazdák, és még alig voltatok a vendégeitekkel – jegyezte meg Bonnie.
- Igazad van – mosolygott a boszira a hasonmás és a társaság átvonult a táncterembe.
Pár órával később az estély befejeződött és a személyzet is levonult. Bonnie és Jeremy hazamentek a Gilbert házba. Újra összejöttek és hevesebb volt a szerelmük, mint valaha. A Mikaelson villában a család a konyhában ült az ételek romjai felett. Alaric és Elena ezekből falatoztak, a többiek vérrel táplálták szervezetüket.
- Lehet, hogy igazatok volt a múltkor és el kellene kapni Damont. Kiszárítani és megigézni, hogy ne érezze ezt a gyűlöletet az irányotokba – szólalt meg elgondolkozva Elena.
- Stefan sincs jól. Tartja magát, de látom rajta, hogy nincs jól – mondta Caroline és kortyolt egyet a vérből.
- Nem tudom lányok jó ötlet lenne e – csóválta a fejét Alaric.
- Jeremy azt mondta, hogy az igézés miatt nem emlékezett a dolgokra, de érzett egyfajta ürességet, mintha valami hiányzott volna belőle. Ez is jobb annál a fájdalomnál amit most ők éreznek – nézett a többiekre a hasonmás.
- Szerintem hagyjuk őket, hogy elkezdjék feldolgozni a dolgokat. Ha látjuk, hogy nem megy és szeretnétek akkor megigézzük őket – mondta Klaus.
- Egyetértek Niklaussal – fogta meg Elena kezét Elijah.
- Katerina rájuk fog cuppani, és enyhíteni fogja a fájdalmukat – vonogatta szemöldökét sokatmondóan Kol, miközben a szokásos letörölhetetlen vigyor ott játszadozott a képén.
- Pfúúúj, Kol! – kiáltotta egyszerre Elena és Caroline.
- Már megint mit mondtam? – kérdezte kezeit széttárva.
- Örökre gyerek maradsz öcsém – nevetett fel Klaus.
- Ha már itt tartunk. Amíg készültünk az estélyre egészen összebarátkoztam Jeremyvel. Végre lesz egy öcsém is a sok bátyus mellett. Alaric, elvinnénk pár fegyveredet és szórakoznánk egyet az erdőbe ha nem bánod. Jeremy is imádja a cuccaidat – nézett a tanárra Kol.
- Csak akkor, ha vigyázol Jer-re – mondta Alaric, és Elena egyetértően bólogatott.
- Becsületszavamat adom, hogy vigyázok rá. Jó fej, és egész jó a humora is.
- Szuper! Kolnak akadt egy játszótársa! Elég volt a mai napból. Jössz Ric? – kérdezte Rebekah felállva a székről.
- Itt fogsz aludni? – vigyorgott rá a tanárra Elena.
- Úgy tűnik – vörösödött el Ric.
- Akkor ez a nap lesz a vízválasztó az életedben – jegyezte meg szemtelenül Kol, amivel egy vállon ütést érdemelt ki Rebekah-tól.
- Jó éjszakát! – köszönt el a páros és elhagyták a konyhát.
Elena és Caroline vigyorogva néztek utánuk.
- Olyan jó nekik! Most kezdik el felfedezni egymást. Imádom a kapcsolatnak azt a szakaszát – sóhajtotta a szöszi vámpír.
- Drágaságom, most azt akarod mondani, hogy már nem olyan izgalmas a kapcsolatunk? – kérdezte szemöldökét felhúzva Klaus.
- Dehogyis. Veled mindig is izgalmas lesz – bújt a férfihoz a lány.
- Ajánlom is, mivel ma estére egy igazán izgalmas huncutkodást terveztem – vigyorgott a férfi és az ölébe kapta a lányt.
- Klaus! – fogta be fülét Elena nevetve és Caroline is felnevetett
- Családtag vagy, most már hivatalosan is. Meg kell szoknod a nyersességemet és a néha előtörő modortalanságomat – válaszolta Klaus, majd egy csókot nyomott szerelme szájára és elhagyták a konyhát.
- Megyek én is. Jó éjszakát nektek! – állt fel Kol.
- Jó éjt Kol! – mondta Elena és felugorva székéről átölelte a férfit.
- Ezt most miért kaptam? Azonkívül persze, hogy meg vagy értem őrülve, ahogyan minden nő – húzta mosolyra a száját Kol.
- Te bohóc! Azért kaptad, ahogyan ma levezényelted a dolgokat. Köszönöm! – adott egy puszit az Ős arcára.
- Egy család vagyunk, nem esett nehezemre – intett Kol.
- Hogy vagy Elena? – kérdezte Elijah amikor már csak ketten maradtak.
- Megkönnyebbültem. Örülök, hogy vége a titkolózásnak, és hogy nem torkollt valami véresebb dologba az este. Damon miatt viszont aggódom – bújt a férfihoz a lány.
- Stefan ott lesz mellette és Katerina is. Sajnálom, hogy ezt mondom, de feltételezem, hogy jelenleg tivornyázik valahol, pár ártatlan életet kioltva – simogatta meg Elena fejét az Ős.
- Tudom – sóhajtotta Elena.
- Gyere menjünk lefeküdni. Nehéz időszak áll mögöttünk.
- Elijah! Olyan boldog vagyok, hogy veled lehetek. Szeretlek téged! Sosem éreztem ehhez hasonlót. Szeretem a családodat is ahová most már én is tartozom. Sosem akarom, hogy elmúljon ez az érzés – csókolta meg a lány a férfit.
- Szeretlek Elena tiszta szívemből! Az enyém és a családomé a megtiszteltetés, hogy közénk tartozol, hogy Caroline és Ric is közénk tartozik.
- A család mindenek felett – mondta ásítva Elena.
- Ez legyen mára a végszó! – puszilta meg a lány orrát és karjába kapva a szobájuk felé vette az irányt.
